2020, vol. 8, no. 2. Szabó J.B.

2020, vol. 8, no. 2, pp. 243-257

DOI: http://dx.doi.org/10.22378/2313-6197.2020-8-2.243-257

   THE HUNGARIAN VIEW OF THE BATTLE OF MUHI (APRIL 11, 1241):
A NEW INTERPRETATION OF HISTORIOGRAPHIC TRADITIONS

J.B. Szabó 1,2
1 Budapest History Museum
Budapest, Hungary
2 Research Centre for the Humanities
Budapest, Hungary
janos.bszabo2018@gmail.com

Abstract: The victory of Batu’s army in 1241 has been regarded by both Hungarian and foreign historians as a textbook example of flawed preparation and a badly-fought battle. This is where we run into a question that historians constantly return to: whether the Hungarian defeat was due to the decline of the light cavalry and the one-sided western-style tactics, or possibly the weakness of the heavy cavalry.
We know well enough from existing research, however, that the causes of the Hunga­rian defeat are not to be sought in the Hungarians’ tactical inflexibility. Indeed, a new interpretation of sources containing accounts of the battle reveals signs of attempts to adapt combat tactics to the circumstances. The execution of the tactics on each side, however, were decisively influenced by differences in military technology, morale and quality of leadership. The Mongol commanders were able to order their disciplined troops to carry on the struggle even after incurring serious losses from Hungarian charges, and in the later phase of the battle, they had rested units at their disposal, while the Hungarian knights started to ignore the commands and withdraw from the battle as their combat position deteriorated, and the deployable troops of the Hungarian army gradually dwindled. It was therefore primarily the Mongols’ discipline, experience and smoothly-running command system that put them ahead of the Hungarians, whose commanders lacked coordination and were not able to keep a firm grip on their troops. Consequently, when the position became critical, the potential for coherent action faded.

Keywords: Mongol Invasion, Medieval Hungarian Kingdom, battle of Muhi, wagon fort, eastern warfare, historiography of military history

For citation: Szabó J.B. The Hungarian View of the Battle of Muhi (April 11, 1241): A New Interpretation of Historiographic Traditions. Zolotoordynskoe obozrenie=Golden Horde Review. 2020, vol. 8, no. 2, pp. 243–257. DOI: 10.22378/2313-6197.2020-8-2.243-257

Notes: The work for this paper is part of the project number NKFIH K-128880, “A tatárjárás Magyarországon és a mongol hódítás eurázsiai összefüggései” [The Mongol Invasion in Hungary and the Eurasian context of the Mongol conquest].

REFERENCES

  1. A Jüan-dinasztia története – 120. tekercs [History of the Juan Dynasty – Scroll 120]. Tatárjárás [The Mongol Invasion]. Balázs N. (ed.), Budapest: Osiris, 2003, p. 33. (In Hungarian)
  2. Alāʼ al-Dīn ʻAṭā Malik Juvainī. The History of the World Conqueror. Boyle J.A. (tr.). Manchester, 1958. 763 p.
  3. Amitai-Preiss R. Mongols and Mamluks. The Mamluk-ilkhanid War (1260–1281). Cambridge, 1995. 272 p.
  4. Angold M. A Byzantine Government in Exile: Government and Society under the Laskarids of Nicea 1204–1261. Oxford, 1975. 332 p.
  5. Anna Komnene. Alexias. Available at: http://www.fordham.edu/halsall/basis /AnnaComnena-Alexiad07.html and http://www.fordham.edu/halsall/basis/AnnaComnena-Alexiad08.html (last accessed 15 February 2015).
  6. Anonymus and Master Roger. The Deeds of the Hungarians. Epistle to the Sorrowful Lament upon the Destruction of the Kingdom of Hungary by the Tatars. Bak J.M., Rady M., and Veszprémy L. (eds and tr.). Budapest, 2010. 268 p.
  7. Balogh L. Egy 1237-es mongol levél [A Mongol letter of 1237]. Nomád népvándorlások, magyar honfoglalás [Nomad Migrations, Hungarian Conquest]. Felföldi S. and Sinkovics B. (eds), Magyar Őstörténeti Könyvtár 15. Budapest, 2001, pp. 148–160. (In Hungarian)
  8. Balogh L. Mikor vonult be Kötöny kun fejedelem Magyarországra? [When did Köten Khan march into Hungary?]. Acta Universitatis Sz Acta Historica. 2001, no. 113, pp. 53–61. (In Hungarian).
  9. Bárczay O. Két hadi esemény a XIII. századból [Two military events of the 13th century]. Hadtörténelmi Közlemények. 1893, no. 6, pp. 485–490. (In Hungarian).
  10. Beiträge zur Mongolenschlacht bei Liegnitz und zu ihren Nachwirkungen. Ulrich S. (ed.). Würzbürg, 1991. 263 p. (In German)
  11. Bitwa Legnicka – Historia i tradycja [Battle of Legnica – History and Tradtion]. Korty W. (ed.), Wrocław, 1994. 454 p. (In Polish)
  12. Borosy A. A XI–XIV. századi magyar lovasságról [On the Hungarian cavalry of the 11th–14th centuries]. Hadtörténelmi Közlemények. 1962, new series, no. 9. pp. 119–174. (In Hungarian)
  13. Borosy A. Történetírók a tatárjárásról [Historians on the Mongol Invasion]. Hadtörténelmi Közlemények, 1991, no. 104, pp. 3–20. (In Hungarian)
  14. Collins L.J.D. The military organization and tactics of the Crimean Tartars, 16th–17th War, Technology and Society in the Middle East. Parry J., Yapp M. E. (eds), London, 1975, pp. 268–269.
  15. Csorba Cs. A tatárjárás és a kunok magyarországi betelepülése [The Mongol Invasion and the settlement of the Cumans in Hungary]. Emlékkönyv a Túrkevei Múzeum fennállásnak 30. évfordulójára [Memorial Book for 30 Years Anniversary of the Turkeve Museum]. Túrkeve, 1981, pp. 38–61. (In Hungarian)
  16. Ének Igor hadáról [Song of Igor’s army]. Képes G. (tr.). Budapest, 1974. 98 p. (In Hungarian)
  17. Evgenii Andreevich Razin. A hadművészet története [History of the Art of War]. Vol. II. Budapest, 1961. 602 p. (In Hungarian)
  18. Göckenjan H., Zimonyi I. Orientalische Berichte über die Völker Osteuropas und Zentralasiens im Mittelalter: die Gayhani-Tradition (Ibn Rusta, Gardizi, Hudud al-`Alam, al-Bakri und al-Marwazi). Wiesbaden, 2001. 342 p. (In German)
  19. Getica. Kiss M. (ed.), Budapest, 2004. 272 p. (In Hungarian)
  20. Jan Długosz. A Lengyel királyság évkönyvei [Annals of the Kingdom of Poland]. Tatárjárás [The Mongol Invasion]. Balázs N. (ed.). Budapest: Osiris, 2003, p. 222. (In Hungarian)
  21. John Kinnamos. The Deeds of John and Manuel Comnenus. Brand C.M. (ed.), New York, 1976. 274 p.
  22. Kaegi W.E. The contribution of archery to the Turkish conquest of Anatolia. Speculum. 1964, vol. 39, no. 1, pp. 96–108.
  23. Katona Kiss A. Úzok a Képes Krónikában. A nyugati oguz (úz) törzsek és a Magyar királyság a XI. században [Uzians in the Illuminated Chronicle. The Western Oghuz (Uz) tribes and the Kingdom of Hungary in the 11th century]. Hadtörténelmi Közlemények. 2007, no. 120, pp. 559–568. (In Hungarian)
  24. Labuda G. Wojna z tatarami w roku 1241 [War with Tatars in 1241]. Przegląd Historyczny. 1959, vol. 50, no. 2, pp. 189–224. (In Polish)
  25. Laszlovszky J., Romhányi B.F., Ferenczi L., and Pinke Zs. Contextualizing the Mongol Invasion of Hungary in 1241–42: Short- and long-term perspectives. Hungarian Historical Review. 2018, no. 7, pp. 419–450.
  26. Marczali H. Magyarország története az Árpádok korában (1038–1301) [The History of Hungary in the Árpádian Age (1038–1301)]. Budapest, 1896. 706 p. (In Hungarian)
  27. McGeer E. Sowing the Dragon’s Teeth. Byzantine Warfare in the Tenth Century. Washington, 1995. 405 p.
  28. Négyesi L. A muhi csata 1241. április 11 [The Battle of Muhi, 11 April 1241]. Hadtörténelmi Közlemények. 1997, no. 110, pp. 269–310. (In Hungarian)
  29. Nógrády Á. „Magistratus et comitatus tenentibus”. II. András kormányzati rendszerének kérdéséhez [On the system of government of Andrew II]. Századok. 1995, no. 129, pp. 157–194. (In Hungarian)
  30. Oikonomidis N. The Turks in Europe (1305) and Serbs in Asia Minor (1313). The Ottoman Emirate: 1300–1389. Zachariadou E. (ed.). Rethymon, 1993, pp. 159–168.
  31. Olchváry Ö. A muhi csata [The Battle of Muhi]. Századok. 1902, no. 36, pp. 309–325, 412–427, 505–527. (In Hungarian)
  32. Pálóczi Horváth A. Besenyők, kunok, jászok [Pechenegs, Cumans, Jasz]. Budapest, 1989. 124 p. (In Hungarian)
  33. Pauler Gy. Néhány szó hadi viszonyainkról a XI–XIII. században [Some words on our military affairs in the 11th–13th centuries]. Hadtörténelmi Közlemények. 1888, no. 1, pp. 501–526. (In Hungarian)
  34. Polgár Sz. A contribution to the history of the Khazar military organisation: The strengthening of the camp. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae. 2005, no. 58, pp. 198–199.
  35. Polgár Sz. Kötöny, kun fejedelem [Köten, Cuman chieftain]. Tanulmányok a középkori magyar történelemről [Essays on Medieval Hungarian History]. Homonnai S., Piti F., Tóth I. (eds). Szeged, 1999, pp. 91–102. (In Hungarian)
  36. Pow S. Deep Ditches and Well-built Walls: A Reappraisal of the Mongol Withdrawal from Europe in 1242. Master’s Thesis. University of Calgary, 2012. 150 p.
  37. Pow S. and Jingjing Liao. Subutai: Sorting fact from fiction surrounding the Mongol Empire’s greatest general (with translations of Subutai’s two biographies in the Yuan Shi). Journal of Chinese Military History. 2018, no. 7, pp. 37–76.
  38. Rashiduddin Fazlulla. Jamiʿu’t-tawarikh. A Compendium of Chronicles: A History of the Mongols. Thackston W.M. (tr.). Cambridge, 1998–1999. 819 p.
  39. Spekner E. Hogyan lett Buda a középkori Magyarország fővárosa? A budai királyi székhely története a 12. század végétől a 14. század közepéig [How did Buda Become the Capital of Medieval Hungary? The History of the Royal Seat of Buda from the late 12th to the mid–14th centuries]. Budapest, 2015. 382 p. (In Hungarian)
  40. Spinei V. Moldavia in the 11th–14th centuries. Bucureşti: Editura Academiei Republicii Socialiste România, 1986. 276 p.
  41. Szabados Gy. A régi magyar taktika az Árpád-kori írott kútfőkben. A steppei eredetű harci műveltség nyomai és megjelenítése a XIII.század végéig [Early Hungarian tactics in Árpádian-age written sources. Traces of modes of combat originating from the steppe and written descriptions up to the end of the 13th century]. Hadtörténelmi Közlemények. 2007, no. 120, pp. 475–500 (In Hungarian)
  42. Szabó J.B. A honfoglalóktól a huszárokig. A középkori magyar könnyűlo­vasságról [From Conquerors to Hussars. On the Medieval Hungarian Light Cavalry]. Budapest, 2010. 244 p. (In Hungarian)
  43. Szabó J.B. A középkor magyarországi könnyűlovassága X–XVI. század [The Light Cavalry of Medieval Hungary, 10th–16th centuries]. Budapest, 2017. 350 p. (In Hungarian)
  44. Szabó J.B. A tatárjárás. A mongol hódítás és Magyarország [The Mongol Invasion and Hungary]. Budapest, 2010. 192 p. (In Hungarian)
  45. Szabó J.B. Gondolatok a XI–XIV. századi magyar hadviselésről. A fegyverzet, a harcmód és a taktika összefüggéseinek kérdései [Thoughts on 11th–14th century Hungarian warfare. Questions of weaponry, organization and tactics]. Hadtörténelmi Közlemények. 2001, no. 114, pp. 75–102. (In Hungarian)
  46. Szabó J.B. Háborúban Bizánccal. Magyarország és a Balkán a 11–12. században [At War with Byzantium. Hungary and the Balkans in the 11th and 12th centuries]. Budapest, 2013. 248 p. (In Hungarian)
  47. Szabó J.B. Mohács: régi kérdések – új válaszok. A Magyar Királyság hadserege az 1526. évi mohácsi csatában [Mohács: Old Qustions – New Answers. The Army of the Kingdom of Hungary in the Battle of Mohács, 1526]. Budapest, 2015. 142 p. (In Hungarian)
  48. Szabó S.P. A muhi csata és a tatárjárás középkori kínai nyelvű források fényében. [The Battle of Muhi and the Mongol Invasion of Hungary seen through Medieval Chinese-language sources]. Hadtörténelmi Közlemények. 2018, no. 131, pp. 259–286. (In Hun­garian)
  49. Szőcs T. Egy második „tatárjárás”? A tatár–magyar kapcsolatok a XIII. század második felében [A second “Mongol Invasion”? Mongol-Hungarian relations in the second half of the 13th century]. Belvedere Meridionale. 2010, vol. 22, no. 3–4, pp. 16–49. (In Hun­garian)
  50. Tatárjárás [The Mongol Invasion]. Balázs N. (ed.). Budapest: Osiris, 2003. 638 p. (In Hungarian)
  51. Thomas of Split. History of the Bishops of Salona and Split. Perić O., Karbić D., Matijević-Sokol M., and Sweeney J.R. (eds and tr.). Budapest, 2006. 404 p.
  52. Thúry J. A régi magyar és török hadviselés [Early Hungarian and Turkish warfare]. Hadtörténelmi Közlemények. 1888, no. 1, pp. 562–600. (In Hungarian)
  53. Török–magyar kori államokmánytár [Ottoman-Hungarian-Age State Documents]. Vol. I. Szilády Á., Szilágyi S. (eds). Pest, 1868. 483 p. (In Hungarian)
  54. Veszprémy L. II. András magyar király keresztes hadjárata, 1217–1218 [The crusade of Andrew II of Hungary]. Magyarország és a keresztes háborúk. Lovagrendek és emlékeik [Hungary and the Crusades. Chivalrous Orders and Their Monuments]. Laszlovszky J., Majorossy J., and Zsengellér J. (eds). Máriabesenyő–Gödöllő, 2006, pp. 99–112. (In Hungarian)
  55. Veszprémy L. Középkori forrástanulmányok. A kerlési (cserhalmi) ütközet forrás problémája [Medieval source studies. The problem of the sources for the Battle of Kerlés (Cserhalom)]. Hadtörténelmi Közlemények. 1991, no. 104, pp. 58–79. (In Hungarian)
  56. Veszprémy L. Újabb szempontok a tatárjárás történetéhez [New considerations in the history of the Mongol Invasion]. Tatárjárás [The Mongol Invasion]. Balázs N. (ed.). Budapest: Osiris, 2003, pp. 384–394. (In Hungarian)
  57. Wolf M. Régészeti adatok a muhi csata történetéhez [Archaeological findings related to the Battle of Muhi]. „Carmen miserabile” A tatárjárás magyarországi emlékei. Tanulmányok Pálóczi Horváth András 70. születésnapja tiszteletére [“Carmen miserabile”. The Legacy of the Mongol Invasion of Hungary. Essays in Honour of András Pálóczi Horváth on his 70th Birthday]. Rosta S. and V. Székely Gy. (eds). Kecskemét, 2014, pp. 69–80. (In Hungarian)
  58. Wolf M. Régészeti adatok a tatárjárás történetéhez [Archaeological findings rela­ting to the Mongol Invasion]. Archaeológiai Értesítő. 2018, no. 143, pp. 117–150. (In Hungarian)
  59. Zichy L. A tatárjárás Magyarországon [The Mongol Invasion of Hungary]. Pécs, 1934. 111 p. (In Hungarian)
  60. Zsoldos A. A hadszervezet átalakulása a 13. századi Magyarországon [The military reorganization of 13th century Hungary]. „A hadtáp volt maga a fegyver”. Tanulmányok a középkori hadszervezet és katonai logisztika kérdéseiről [“Victuals Were the Weapon’. Essays on Medieval Military Organisation and Logistics]. Pósán L. and Veszprémy L. (eds). Budapest, 2013, pp. 212–226. (In Hungarian)
  61. Zsoldos A. A királyi várszervezet és a tatárjárás [The royal castle organization and the Mongol Invasion]. Tatárjárás [The Mongol Invasion]. Balázs N. (ed.). Budapest: Osiris, 2003, pp. 519–544. (In Hungarian)
  62. Zsoldos A. II. András Aranybullája [The Golden Bull of Andrew II]. Történelmi Szemle. 2011, no. 53, pp. 1–38. (In Hungarian)

About the author: János B. Szabó – Ph.D., Budapest History Museum (Hungary, 1014, Budapest, Szent György tér 2); Research Centre for the Humanities (Hungary, 1097, Budapest, Tóth Kálmán utca 4).
E-mail: janos.bszabo2018@gmail.com

Received   December 3, 2019   Accepted for publication  May 28, 2020
Published Online  June 29, 2020